7.fejezet - Ez elég gáz bosszú!

Sziasztok! Először is boldog karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak, és előre is boldog új évet! Ki mit kapott? Ettetek sokat? Szép lett a karácsonyfa? Mi a  7. résszel kívánunk boldog ünnepeket nektek, reméljük, elnyeri tetszéseteket!

Puszi: Pati és Zsó xxx

:.Zayn.:

Hamar eljött a fotózás napja és én még mindig nem tudtam, mit fogok mondani Angelának.  Ezer és ezer verziót lefuttattam magamban erről a beszélgetésről, de egyik sem alakult valami jól. A fiúk  már réges-régen elkészültek, én viszont még halogatni akartam az indulást. Lou szerint megérdemelnék egy-két pofont, de én nem vágytam még több fájdalomra. Ismét a kocsiban voltunk, próbáltam elbújni Paul elől, nem akartam, hogy lássa az összevert ábrázatom, bár meg kell hagyni, sokkal szebbek voltak már a sebeim, mint napokkal ezelőtt. A fiúk nevetgélve pattantak ki a kocsiból, rám-rám sandítva már előre élvezték a műsort. Legnagyobb meglepetésemre egy tengerpart melletti kis nyaralóba vezetett be minket az a fickó, akivel már egyszer találkoztunk. Ennél szebb napunk már rég volt, percekig csak álltam és hallgattam a madarak csicsergését, ahogy vígan ugrándoznak a gyönyörűen zöldellő lombok között. Éreztem a frissen nyírt fű illatával kevert sós levegőt, mélyeket szippantva élveztem az illatárt, mely átjárta egész lényem. A langyos szellő simogatta arcomat, majd tovább szántott az élénkzöld fűszálakon keresztül, hogy végre elérje a tengert. Halk moraját még itt, a ház előtt is lehetett hallani. A nyaraló tipikus luxus kivitelben volt, mégis volt benne valami otthonos és bájos, meg tudtam volna szokni. Egy fekete-zöld motor szinte hangtalanul parkolt be a mi sötétített ablakos BMW-nk mellé, mind kíváncsian kaptuk oda fejünket. A járművön két lány ült, hátul felteszem Bogi próbálta leküzdeni magáról a bukósisakot, hófehér ruháját tépte a szél elő elő villantva vékony, hófehér lábait. Szőkésbarna haja azonnal vállára omlott, ahogy levette fejét védő sisakot. Hatalmas mosolyra húzódott az ajka, amint meglátta Niall-t, aki, mint egy tök állt fülig pirulva a verandán Bogit kémlelve. Angelára sem kellett sokat várni, de ő kihívó nyári ruha helyett fekete bőrdzsekit és farmer rövidnadrágot viselt. Haját gyorsan kiszabadította a gumiból, melybe eddig tartotta. Nem hittem a szememnek, még így is úgy néztek ki, mint a modellek, ahogy kínzó lassúsággal sétáltak felénk. Hatalmas görcs állt gyomromba Angela láttán, szívem akár egy szerelmes tinié megmakacsolva magát minden áron azon volt, hogy kiugorjon a helyéről. Másodpercekre elakadt a lélegzetem, ahogy néztem a két felénk közeledő lányt. Már csak lépések választottak el kettőnket, csókért nyújtottam a nyakam, nem bírtam volna ki még egy másodpercet nélküle. Lehunyt szemmel vártam, hogy ajkai enyémre tapadjanak. Miután már kényelmetlenül sokáig tartottam úgy fejem, kinyitottam szemeim, még pont elkaptam, ahogy dióbarna tincsei elsuhannak mellettem.

Lesült a bőr a képemről, ennél kínosabb dologban sem volt még részem, fel sem fogtam, mi történik, de máris éreztem, ahogy arcom lángba borul. Nem fogom ezt annyiban hagyni! De nem ám! Megpördültem tengelyem körül és Paul veszedelmesen villogó szempárjával találtam magam szembe.

- Veled meg mégis mi a csuda történt?! - Vizsgálta meg alaposan arcom, gyilkos pillantást vetettem Angelára, mire ő csak a vállát rángatta.

- Nem tudom így megcsinálni a képeket Paul! A száját még meg tudnám oldani egy kis Ps-el de nézd meg a szemét! - Rázta meg fejét értetlenül, mintha nem is tudna az egészről semmit.

:.Angéla.:

Pontosan tudtam, mi történt Zayn-el, de én tökéletesen ketté tudtam választani a magánéletemet a munkámtól és így nem tudtam megcsinálni a képeket. Nem örültem, hogy továbbra is itt kell maradnom, de hát mit van mit tenni, ha a kölyök nem bír a pici fenekén maradni. Lazán elsétáltam mellette, pontosan tudtam, mit akar és hogy mit vár, de most munka van, nem szórakozás! Egyszer-egyszer egy menet oké, most viszont ehhez volt a legkevesebb kedvem. Pault vettem célba s elpanaszoltam neki, mi is a problémám, mire ő azonnal célba vette a kis sztárocskát, aki rákvörös fejjel nézett hátra. Megmosolyogtatott a jelenet, ahogy leszidja, kedves barátnőm viszont már másik bolygón járt a szőkeséggel. Harry lépett oda hozzám kihívó arckifejezéssel. Nem tudtam mire vélni, így hát karba tett kézzel hasonlóképp néztem abba a csillogó zöld szempárba.

- Ez elég gáz bosszú! - Bámult még mindig szemeimbe. Sosem voltam az a típus, aki előbb szakítja meg a szemkontaktust. Mélyen legbelül megdöbbentem, nem akartam én semmi miatt bosszút állni.

- Nem tudom, miről beszélsz... bár sejtem... - Léptem be privát szférájába, mire ő tett egy lépést hátra. Príma, enyém az irányítás. - Gondolom elmondta, hogy dugtunk. Figyelj, lehet ez a haverodnak többet jelentett, mint kellene, de elmagyarázom neki, ha szeretnéd, hogy ez csak egyszeri alkalom volt - Őszinte megdöbbenést láttam az arcán, ami már végképp összezavart.

- Szóval te nem vagy szerelmes Zayn-be? - Nevetésben törtem ki, előtúrtam fényképezőm, miközben fejemet ingattam még mindig ezen a kijelentésen.

- Ide figyelj, nem akarom én megsérteni a ti kis lelki világotokat, de nekem nem kell ez a felhajtás! Hogy szerelmes vagyok-e ? NEM! Teljességgel kizárt! Az én szerelmemért tenni  kell! Én nem vagyok olyan, mint a többi liba, aki a házatok előtt táborozik! Nekem nem is kellett a gyerek! - Leesett állal bámult rám, majd, mint aki ezzel befejezte ezt a beszélgetést, lelépett. Nem akartam beavatni abba, ami történt, ez tűnt a legjobb módszernek a lekoptatására és lám, sikerrel jártam.

Végül is arra jutottunk, ismét elhalasztjuk a fotózást, ami már igazán nem volt ínyemre. Meghívtam őket egy italra, ha már ilyen szépen összegyűltünk. Zayn slattyogott be a konyhába utánam tarkóját vakargatva.

-Beszélnünk kell! - jelentette ki tétován. Nem hagytam abba az italok készítését, vártam hogy folytassa. Éreztem, hogy kínos neki ez az egész, bár nem tudom, mit talált benne annak.

-Mond! - bátorítottam egy kis esernyőt helyezve Bogi italába.

-Igazából egy fogadás miatt feküdtem le veled... De elképesztően jó csaj vagy és nem... - Egyetlen kézmozdulatommal bele fojtottam a szót. Behúzta a nyakát és összeszorított szemmel ácsorgott előttem. Nevetni kezdtem, majd felé nyújtottam kezem várakozón. Értetlenül nézett, tőlem várva a magyarázatot.

- Kérem a pénz felét! Mit vártál?! - Nevettem továbbra is pénztárcámból előhúzva egy 50-est. Kezébe nyomtam, mire ő csak még idiótább fejet vágott.

- Én is fogadtam arra, hogy lefekszem veled egy 100-asba, tessék, itt a te részed! - Sértettség tükröződött az arcán, majd ismét értetlen képpel bámult rám.

6.fejezet - Undorító vagy, Zayn Malik!

Sziasztok!! Meghoztuk a következö részt!! Reméljük, tetszeni fog Nektek! ( Nekem eddig ez a best. :3 Zsó)
Mint látjátok, új a kinézet. Erröl szeretnénk visszajelzéseket kapni, hogy tudjuk, mit alakítsunk. :)
Puszi: Pati és Zsó

:.Zayn.:

Még mindig fájtak sebeim, bár már inkább csak azok a karmolásnyomok, amiket Angela vésett hátamba, meg kell hagyni a csaj, akár egy tigris. Amilyen feltűnésmentesen csak tudtam, futottam Louis autójához. Feltéptem a jármű ajtaját és egy laza mozdulattal bepattantam az anyós ülésre rá sem hederítve barátom kutakodó tekintetére. Táskámat hátradobtam, majd lehúztam kapucnim fejemről, megkönnyebülés volt végre ismerős terepen mozogni. Erőteljesen kifújtam tüdőmben tartott levegőt, tudtam mi jön, mivel már vagy három perce a kocsiban ültünk, viszont be még nem indította azt. Nem voltam most kíváncsi barátom prédikálására, tegnap kicsit összekaptunk, mielőtt elmentem, amiért fogadtam Harryvel, hogy megdugom Angelát, nem hittem volna, hogy tényleg sikerül, pláne nem, hogy ilyen gyorsan. Lou még mindig bámult, utáltam, mikor így néz, olyan, mintha a vesémbe látna. Rászántam magam és mélyen, kihívón tekintettem abba az áthatóan kék szempárba. Mindenre gondoltam, csak arra nem, ami most jött: egy hatalmas pofon . Már értem, miért mondják azt, hogy “A fal adja a másikat”, az ütés hatására bevertem fejem az ülés támlájába. Számat elöntötte a tegnap szinte egész este érzett fémes íz, felszakadt a tegnapi sebem. Döbbenten bambultam  barátomra, aki most már hajlandó volt elindítani a kocsit. Lenyaltam ajkamon lecsorgó vért, egyre dühösebb lettem: a barátoknak az lenne a dolguk, hogy támogassák egymást, nem pedig az, hogy ok nélkül verjék. Fiúk vagyunk, de az isten szerelmére: felnőttek.

- Ezt meg mi a jó büdös f*szomért kaptam?! - Meredtem rá annyira fenyegetően, amennyire csak tőlem telt, de ha azt mondom, nem érdekelte, akkor az nem fedi a valóságot, valójában rám sem bagózott.

- Egy undorító köcsög vagy, Zayn Malik! Tudod, hogy nem szoktam így beszélni, de megérdemled! Fogadásból játszani egy lány érzéseivel?! Undorító vagy! Ráadásul nézz magadra! Bűzlesz az alkoholtól, szét vagy verve, ráadásul meg sem akarom kérdezni, mitől olyan tágak a pupilláid! Sajnálom Angelát, amiért bedőlt neked. És ha ez megjelent volna a mai újság címlapján?! - Vert rá egy hatalmasat a kormányra. Sosem láttam még őt ennyire dühösnek, akármennyire nem akartam beismerni, tényleg messzire mentem, nem tudtam, mit mondhatnék Lou-nak, hogy megnyugodjon.

- Oké... igazad van! Mit csináljak? - Sziszegtem összeszorított foggal. Sosem akartam beismerni, ha nincs igazam.

- Kérj bocsánatot és mond el az igazat - Mosolygott rám elégedetten. Kikerekedett a szemem; nem akartam, hogy Angela megharagudjon rám, magam sem tudom miért. Nem válaszoltam barátomnak, csak megadóan felemeltem a kezem és hátradőltem az ülésben, relaxálni akartam egy kicsit, amíg haza nem érünk és nem kezdődik előről minden. Csendben tettük meg a haza vezető út többi részét, már nem akartam mást, csak lepihenni, mivelhogy az éjszaka nem aludtam sokat. Vállamra kaptam táskámat és amint Lou megállt, kipattantam. Egyenesen a ház felé vettem az irányt. Belépve, mintha csak engem vártak volna, a maradék három bandatársam ücsörgött.

- Hi Zayn! - Vetették oda egyszerre visszafordulva ír banda társamhoz, aki egy hatalmas mosollyal az arcán mesélt éppen valamit. Ez aztán a meleg fogadtatás...Ledobtam táskám a konyhapult mellé és egy pohár vízzel a kezemben letelepedtem az egyik bár székre.

- Mi ez a kupaktanács? - Hajtottam le poharam tartalmának felét szinte egyszerre. Mintha most léptem volna be, minden szem rám szegeződött és kifejezéstelen arccal méregettek, pedig pontosan tudtam, mennyire szarul nézek ki. Niall arcáról lefagyott az eddig ott díszelgő ezer wattos mosoly.

- Niall éppen elmesélte, hogy randira hívta Bogit... - Mutatott Liam szőke barátomra válla felett, de szemét még mindig nem vette le arcomról.

- Harry, lógsz nekem, nem kevés pénzzel! - Néztem a göndörkére, eltelt vagy 2 perc, mire vette a lapot.

- Lefeküdtél Angela-val? - Esett le az álla egyenként mindenkinek a szobában.- És amúgy is, hogy nézel te ki?! - Mutatott rám. Egy szempillantás alatt mindenki összerakta a képet, az arcok, ahogy meredtek rám : Harry: kissé elismerőn, de megbotránkozva, Liam: mint aki még azt sem fogta volna fel, hogy ma szerda van , összezavartan lesett rám, Niall arcától viszont visszarettentem, annyi harag és megbántottság csillogott benne. Pedig nem az ő csaját döntöttem meg.

- Undorító vagy, Zayn! - Csattant fel hirtelen Niall, Lou, mint aki csak a végszóra várt, pont akkor toppant be a feszültségtől majd szétpattanó szobába.

- Én is ezt mondtam... - Csóválta meg fejét. Elegem lett mára, pedig még el sem kezdődött a nap, úgy döntöttem, ebéd nélkül fekszem le aludni, egy perccel sem bírtam volna több időt tölteni velük. Undorodva néztem eddig annyira kívánt vizemre, majd csapot papot otthagyva szobámba siettem és bevetettem magam puha ágyamba. Még hallottam, ahogy suttognak kint, de már nem is igazán volt kedvem figyelni, lassan elnyomott az álom.

 :.Angéla.:

Bogi végül úgy döntött, átjön, hogy rendesen el tudja mondani, mi történt, bár nem voltam a legjobb állapotomban örültem, hogy orra alá tudtam dörgölni, hogy megfektettem az egyik kedvencét. Barátnőm nem váratott sokáig, ha akar valamit, akkor egy másodperc alatt ott tud teremni. Csináltam neki egy kakaót - nagyon tekintélyt parancsoló ital egy árvaház vezetőjének -, magamnak pedig egy csésze nyugtató teát. Láttam rajta, hogy már majd kiugrik a bőréből, csak végre elmesélhesse, mit történt.

- Kezdheted - Telepedtem le a vele szemben lévő székre.

- Niall randira hívott!- Visította, mosolyogva megvártam, míg lenyugszik és kivesézi az egész sztorit elejétől a végéig.

-És veled mi jó történt?!

-Dugtunk Zayn-el... úgyhogy csengetheted a lóvét - Nyújtottam ki rá nyelvem: ősrégen kötöttünk egy fogadást, hogy aki előbb lefekszik egyikükkel, az kap 100 eurót; nem is igazán a pénzért csináltam, inkább csak a dicsőségért. Bogi csak kikerekedett szemmel bámult rám, valahogy más reakciót vártam... egy ideig csak ültünk, hagytam neki időt, feldolgozni az infót.

- Akkor jártok? - Lelkendezett, mire én félrenyeltem a számban lévő italt, vagy egy órás fuldoklás után végül szóhoz jutottam.

- Nem, dehogy! Még csak az kéne, hogy egy elkényeztetett kis sztárocska mászkáljon a házamban - legyintettem, Bogi pedig csak zavartan felnevetett és az asztalra dobott egy százast.

5.fejezet - G-y-o-n-y-o-r-u

Sziasztok!! :D Itt is az új rész!! Reméljük, hogy mindenkinek tetszeni fog! :D (Nekem nagyon bejött, eddig ez a legjobban. Zsóxxx)
A kép kizárólag a képzelet szüleménye!

:.Angéla.:

Kellemes,bizsergető érzés borította be vállam, majd egyre lejjebb kúszott hátamon finom és meglepően csikis apró szúrások kíséretében. Halkan felnyögtem, majd pár centit hátrébb kúsztam. Egy izmos kar ölelt át mellem alatt. Ahogy haja simogatta hátam, borzongás futott végig testemen, minden egyes csókja után. Elmosolyodtam, de nem éreztem elég erőt magamban, hogy kinyissam szemeim.

- Azt hittem, te az a Numera után kiosonós fajta vagy - Élveztem tovább hátamra lehelt csókjait. Aprót mozdult, forró lehelete simogatta tarkóm, mire én csak még szélesebben mosolyogtam. Túlságosan is hozzászoktam, hogy a férfiak számomra csak ágymelegítők, ezért minden fiú, aki nálam kikötött, nem maradt tovább hajnalnál, de őt nem tudtam kirúgni az ágyamból és én sem tudtam lelépni, hisz a saját házamban voltam. Annyira kellemes melegséggel töltött el, hogy ott találtam magam mellett. Már szinte el is felejtettem, milyen érzés így ébredni.

- Mit jelent? - Kérdezte selymes, már-már suttogásnak tűnő hangon, végig húzva ajkát szárnyakat mintázó tetkómon, mely alá az volt írva, “Vezess haza!” .

- Vezess haza... - nyögtem elhaló hangon. Maga felé fordított és felém görnyedt. Rákényszerített, hogy nézzek abba az együttérző mélybarna szemébe. Sosem bírtam, ha sajnálnak, hát még, ha ő sajnál.

- Mi történt? - kérdezte komoly hangon. Rögtön látta rajtam, hogy ez nem csak egy tetkó, ez annál sokkal többet jelent nekem.

- Az egyik kiborulásom alkalmával csináltattam - Nyeltem egyet, mert túl száraznak éreztem torkom a beszédhez - mindig is lázadtam a sorsom ellen, sosem fogadtam el, hogy olyan helyen kell élnem, amit mindennél jobban gyűlölök... utána pár héttel költöztem el otthonról, azóta csak telefonon tartom a kapcsolatot a szüleimmel - Visszagondolva elszorult a torkom. Zayn csak megértően bólintott és egy puszit nyomott homlokomra. Nem tudom, miért mondtam el ezt neki, valahogy mindig eltusoltam a történteket, de neki anélkül tudtam elmondani, hogy szánalmasnak érezném magam.

- Én is elmondtam valamit, most te jössz! - Fordultam felé felkönyökölve. Nem fogadta el a szituációt, helyette magához vont, hogy mellkasára hajtassam fejem.

- Nem szeretek másokat traktálni - Cirógatta meg hátam. Mérgesen kifújtam a levegőt majd egyenesen a szemébe néztem.

- Idefigyelj. Én sosem nyavalygok, de valami érthetetlen oknál fogva elmondtam neked, amit nem sok ember tud! Nem érezném magam egy nyafogós kis kurvának, ha te is mesélnél valamit! - Ültem fel és bosszúsan néztem abba a derűs kávészín szempárba. Felnevetett, majd felnyomta magát és ismét magához húzott.

- Rendben... - Nevetett fel jóízűen. Percekig csak hallgattam szíve dobogását, aztán halkan, fáradt hangon megszólalt. - Tudod... ahová jártam iskolába és ahol éltem, mindig célkeresztben voltam a vallásom és apám miatt, aki Pakisztáni származású. Tudod, nem voltak túl elnézőek velünk az emberek, pedig apám egy rettentően jó ember! - Bólintottam , jelezve, meg tudom érteni, amit mond, aztán folytatta - Ekkortájt szoktam rá a cigire, gyerekfejjel nem tudtam elfogadni, hogy kinéznek és egyre züllöttebbé váltam. Rossz társasába keveredtem és a nyakamba varrtak egy bolti lopást... emlékszem, anyám hogy zokogott, akkor. Miután lezajlottak a  tárgyalások és bebizonyosodott az ártatlanságom döntöttem el, hogy ez így nem mehet tovább, jelentkeztem az X factorba, hogy anyám és apám végre büszke lehessen rám... és most itt vagyok - Fejezte be egy hatalmas szusszanással.  Nem gondoltam volna, hogy ennyi szenvedésen kellett keresztül mennie ahhoz, hogy oda jusson, ahol most van. 

- Reggelizzünk! - Pattantam ki az ágyból magam után rángatva. - Tudod, tőlem nem lehet együttérzésre vagy vigasztalásra várni, mert sosem voltam benne jó, hogy kimutassam az érzéseimet, bezzeg a filmekben mindig tudják, mit kell mondani! Én általában csak rontok a helyzeten! - Nevettem fel savanyúan, kisétálva a konyhából. -De köszönöm, hogy elmondtad, nagyon sokat jelent! - Fordultam felé egy meleg mosollyal megajándékozva.

:.Zayn.: 

Elmeséltem neki azt, amit mióta sztár lettem senkinek. Féltem, hogy kiderül és minden címlapon én fogok virítani; hogy a fiúk, ha megtudják le fognak nézni. Tudom, ők nem olyanok... de nem olyan könnyű ezt magammal is elhitetni, mi sem vagyunk tökéletesek , ahogy azt sokan gondolják, köztünk is sok a vita és az egyetnemértés. Az, hogy elmondhattam, valahogy levette a vállamról ezt a szörnyű terhet. Nem is tudja, mekkorát segített csak azzal, hogy elmondhattam, kiismerhetetlen és elképesztően furcsa lány, na meg úgy töri az angolt, hogy legszívesebben nevetnék rajta, de nem úgy neveltek, hogy kinevetnék bárkit is. Így hát mosolyogva követtem őt a konyhába. 

- Nem akarsz felöltözni? - Kérdeztem letelepedve az egyik ebédlőasztalnál lévő székre. Csípőre tett kézzel méregetett.

- 1.: te is pucér vagy. 2.: így sokkal kényelmesebb. Talán nem tetszem?! - Fordult körbe, hogy jobban szemügyre vehessem tökéletes testét. Csak ekkor fedeztem fel, mennyi tetkója is van: felkarján egy mancsnyom, mellén egy madár és hátán a szárny. Mikor csípőjére néztem, lefagyott a kacér mosoly az arcomról, mely eddig ott virított. Rögtön észrevette és végigsimította kezét a repedéseknek tűnő halványrózsaszín csíkokon. 

- Konok kislány voltam és 16 éves koromban úgy határoztam, lefogyok. Két hét alatt 10 kilótól szabadultam meg. Mit ennél? - Nyitotta ki a hűtő ajtaját. Éreztem,  hogy még korán sincs vége a történetének, de nem faggattam tovább, helyette vállat vontam. Nem érdekel , milyen kaja ,amíg valami van a gyomromban. 

- Tojás megfelel?

- Nekem teljesen - Túrtam bele hajamba, mely még mindig összeállt zselétől. - Ha nem bánod, lefürdök - Intett, hogy felőle rendben van, rögtön megtaláltam a fürdőt, ahol elénekeltem neki a dalom. Most nem a kádat választottam, hosszú és macerás, inkább beugrottam a zuhany alá és hosszú percekig élveztem, ahogy a forró cseppek simogatják bőröm. Miután megmosakodtam, kiléptem és összeakadt a szemem a tükörképemmel , melyen egy hatalmas lila folt díszelgett. Reménykedni tudtam csak, hogy el tudom takarni míg hazaérek, jobb híján a tegnapi alsónadrágomba bújtam. Visszaérve a konyhába megcsapott egy isteni illat, valami külföldi szám szólt laptopjáról, melyet irtó hamisan énekelt. Mögé osonva elnevettem magam, mire ő kíváncsisággal teli borostyánszín szemét rám emelte.

- Mi van, Malik úr? Tán nem tetszik a hangom? Fogadjunk, ki sem tudod ejteni! - Fordult meg kihívóan.

- Naaa, hajrá, mondj valamit. Én túl profi vagyok ahhoz, hogy ne tudjak valamit kimondani! - fontam önelégülten kezem karba. Előkapott egy lapot és körmölni kezdet,t majd felém fordítottam, elvettem tőle, de csak bámultam a papíron lévő szavakat: “Az Angéla Gyönyörű” Ez a három szó talán nagyobb gondot okozott, mint akármilyen szám eléneklése. Nem volt ötletem, hogyan kezdjem el, helyette leültem és hosszú percekig csak tanulmányoztam. Magamban ezer definíciót lefuttattam, hogy lehet kimondani ezeket a szavakat, de ötletem sem volt. Elmélkedésemnek Angela vetett véget azzal, hogy elém rakta a tojás rántottámat, melyben tojáson kívül még sokféle hozzávaló díszelgett. 

- Na, te “profi”, rájöttél már? - Kérdezte elégedetten mosolyogva. Jobb híján betűzni kezdtem. - Az Angela G-y-o-n-y-o-r-u - Vakargattam fejem értetlenkedve, de ő csak kedvesen mosolyogva kijavított.

- Az Angéla gyönyörű - Olyan magabiztosan és elképesztően szépen ejtette ki szavait, hogy hirtelen már nem is akartam kinevetni angol tudása miatt. 

- Szép! - nyögtem végül, beleharapva tojásomba. Ennél finomabb tojást még életemben nem ettem, mint amit elém tett. 

:. Angéla.:

Akárhányszor javítottam ki nevem, valahogy az ő szájából tényleg szépen hangzott, mert nem magyarosan ejtette, szó se essék, imádom a magyart, de ahogyan ő ejtette, az más volt , különleges. Élveztem, ahogy szenved azzal a papírlappal, de már éppen ideje volt, hogy kisegítsem. Rosszabbul mondta, mint vártam, talán egy-két hangot ejtett jól egyedül. Jó volt nézni, ahogy falta a tojást. Még anno apámtól tanultam meg a tökéletes receptet, ő képes volt mindig valami újat tenni bele.  Végül minden jónak vége szakad, ideje volt indulnia, ahogy nekem is. Felhívta Lou-t, hogy vigye haza, én pedig összeszedtem magam és lealapoztam szeme körül díszelgő lilás karikát. 

- Jobb, mint újkorában! - Bólintottam elégedetten, mire ő köszönetképpen forró csókot lehelt ajkaimra, majd összeszedve cuccát elindult a parkoló irányába. Ahogy kiment az ajtón,

az én telefonom azonnal megszólalt, nem túl nagy megdöbbenésemre Bogi számával a kijelzőn, megnyomtam a fogadás gombot.

- Niall!!! - sikította bele vidáman a telefonba.

4. fejezet - Énekelnél nekem?

Sziasztok!! Barátnőm elkészült a következő fejezettel is, reméljük, mindenkinek tetszeni fog!!!

Puszi: Pati és Zsó xxx

:.Angéla.:

-Ennek a pulcsinak már úgyis mindegy - Húztam meg lazán rajta lévő vértől és még valamitől elég nedves pulcsiját. - Ne engedd el az orrod, mert ha lecsöpög egy vércsepp is, azt neked kell feltakarítanod! - Figyelmeztettem. Valamilyen szinten aggódtam érte, mert elég csúnyán nézett ki az a liluló monokli a szeme alatt és az orrából ömlő vér sem akarózott elállni. Magam után húztam a fürdőszobába; már nem is védekezett csípős megjegyzéseim miatt, amit szintén rossz jelnek vettem. Táskámat és dzsekimet a fürdőszoba egyik sarkába hajítottam, majd a csaphoz toltam Zayn-t. - Dőlj a csap fölé, nemsokára eláll! - Elkezdtem róla lerángatni véres pulcsiját, egy idő után ő is segített, majd pár perccel később már félmeztelenül ácsorogott a csap felett. - Istenem, miért kínzol?! - kérdeztem végigpásztázva tökéletesen kidolgozott testét, mire megerszett egy elégedett mosolyt. Bevizeztem egy törlőrongyot és letöröltem maradék vért az orra alól.

- Miért van nálad stuker? - Kérdezte a kád szélére telepedve, egy hangos nyögés keretében nézett fel rám.

- Magyarországon minden sikátorban ezt látod, ja és a szüleimnek 10 évig volt kocsmájuk. Gyakorlatilag ott nőttem fel - Trappoltam ki konyhába egy kis jégért és fájdalomcsillapitóért. Pár perccel később már ismét bent voltam; láttam rajta, hogy eléggé ellátták a baját, de nem szóltam: tudtam, hogy már eleget kapott, így hát csak átnyújtottam neki jeget.

- Nagyon érted a dolgod - Szorította jeget bordáihoz.

-Szerintem többször verekedtem a 15 Magyarországon töltött évem alatt, mint te egész életedben! - nedvesítettem be ismét rongyom megtörölve borostás állát, melyen még mindig volt itt-ott pár vércsepp. Megrántotta a vállát, de a hirtelen mozdulattól ismét felnyüszített.

- Ne mozogj annyit, ellenőriznem kéne a bordáidat és az orrod, hogy nem-e tört el valamid - térdeltem le elé , várakozón sandítva kávé színű szempárba. Valahol tetszett a helyzet, mindig is szerettem a monoklis pasikat a házamban, de nem akkor, ha a karrierem múlik rajta. Óvatosan elvette a jeget bordáitól, hogy át tudjam őket tapintani. Megpróbáltam olyan gyors lenni, amilyen csak tudtam. Próbálta tartani magát, láttam rajta, hogy nem akar gyengének mutatkozni, magamat ismertem fel benne. Nem találtam törést sehol, amiért valahol mélyen hálát adtam az Istennek. Végül 10 perc alatt elláttam minden sebét és a vért is feltöröltem a fördőszobapadlóról, majd kitámogattam a nappali kanapéjára és kezébe nyomtam a távirányítót.

:.Zayn.:

Nem hittem volna, hogy így helyben hagynak azok a gorillák, dehát én sem vagyok egy Rocky. Angéla az apró csipkelődései ellenére kedvesen bánt velem, bár nem sokat beszélt. Szakszerűen ellátta sebeim, amiért nagyon hálás voltam; ha egyedül lettem volna, lehet, arra vetemedek, hogy bemenjek a kórházba, annak pedig nem lett volna túl jó vége. Nagyon fájt a bordám, azonban ideiglenes ápolónőm diagnózisa szerint csak megrepedt, de az is elég volt ahhoz, hogy ne akarjak levegőt venni, mert minden egyes lélegzet vételnél belenyilallt a fájdalom. Ennyire még sosem hagytak helyben; kezdem azt hinni, túl erősnek képzelem magam. Bele sem akarok gondolni, mi lett volna, ha nem jön Angéla és húz ki a slamasztikából. Tökös csaj, meg kell hagyni. Az egóm jó nagy sallert kapott, amiért egy lány mentett meg, de hát nem egy akármilyen csajjal van dolgom. Pár perccel később megjelent egy doboz fagylalttal a kezében, amit átnyújtott, majd letelepedett mellém a kanapéra. Furcsálltam, amiért olyan távol ült tőlem. Felhúzta mezítlábas talpát a kanapéra, olyan aprónak tűnt így.

- Ne bámulj, egyél! Hidd el, jót fog tenni! - Libbentette hátra göndör fürtjeit ismét a Tv felé fordulva. Látszott rajta, hogy nincs ínyére a dolog, ezért megkíséreltem felállni és elmenni, hiszen én biztos nem maradok egy olyan házban, ahol nem látnak szívesen. - Most meg hová készülsz?

- Látom, hogy nem látsz szívesen; hívok egy taxit vagy valamit és lelépek! - Vontam vállat, mire szeme azonnal aggódóan csillant fel; de csak egy másodpercre láttam, mert megint felvette az állandóan magán hordott pókerarcát. De lehet, hogy csak képzelődtem ebben a félhomályban. Felállt és lassú mozdulatokkal tétován elém sétált.

- Nem erről van szó! - Ültetett le egy mozdulattal. - Tudod,  engem az emberek nagy többsége félreért - ült le ismét mellém, csak most olyan közel, hogy a combunk szinte összeért. - Csak tudom, hogy sok lány akar és ha egyből levágódom melléd olyan közel, amilyen közel csak tudok, azzal elijesztelek, elvégre mégis egy csajnál vagy, akinek van a lakásában egy stukker, egy gázspré és egy paprikaspré - Visszafojtott levegővel vártam hogy tovább sorolja az önvédelmi tárgyakat. Nem tudom mit tükrözhetett az arcom, de rám pillantva elhallgatott - Látod?! Figyelj, én csak nem akartalak megijeszteni, ha szeretnél, maradj északára, hiszen már úgysem fogsz tudni taxit fogni és nem szeretném, hogy így meglássanak... - Húzta el a száját. Hirtelenjében nem tudtam, mit gondoljak erről a lányról. Annyira félreértettnek és annyira másnak tűnt, sokkal sebezhetőbbnek, mint amikor leoltotta azt a lányt az étteremben, még mindig azzal a tétován csillogó mélyzöld szemmel bámult, amitől elakadt a lélegzetem. Karomat lassan vállára tettem és közel húztam magamhoz; testem önkéntelenül mozdult, ahogy puszit nyomtam homlokára.

- Mond szépen: Kérlek szépen Zayn Malik, te hatalmas és tökéletes sztár, tölts nálam egy feledhetetlen éjszakát. - toltam el magamtól, hogy szemébe nézhessek.

- Kényszeríts! - Bökte meg mellkasom. Ledöntöttem kanapéra és csikizni kezdem, mire belőle csak úgy dőlt a nevetés. Valmelyikünk felvetette az ötletet hogy folytassuk az estét ott, ahol abbahagytuk. Ittunk, nem is tudom, meddig belekóstoltam a magyar különlegességekbe, hogy pontos legyek, megittunk egy üveg pálinkát. Ott ültünk ketten a kádban anyszült mesztelenül, totál részegen és egy kicsit bedrogozva; meg kell említenem a fiúknak, hogy vennem kell egy ilyen kádat. Mélyen a szemembe nézett és ha nem szólal meg, itt dugom meg a kádban, az biztos.

- Énekelnél nekem? - Csúszott lejjebb a kádba olyannyira, hogy lábujjával elérte combom. Amilyen apró volt, az én lábamat kényelmesen a csípője mellé tudtam csúsztatni. Valahogy ez a kérés tőle őszintébben hangzott, mint eddigi életem során bárkitől. Vállat vontam, majd egy mozdulattal mellé csúsztam, ő pedig belebújt karjaimba, lassan kezdtem bele dalomba, melyet még 2 éve írtam és még sosem énekeltem el senkinek, mert nem éreztem úgy, hogy valaha valaki is meg tudná érteni, de ő annyira más... talán ő lesz az, aki megérti.

“You leave me alone,

And I'm feeling so sad.

Why did you do that?

I'm so alone

Can you come a back?

I'm afraid alone.

Oh-oh"

Nagy Zsófia

Egyre jobban elhalkult a hangom és lassan megtört; ahogy a végéhez értem, szemem könnybe lábadt. Úgy éreztem beleszakad a szívem ebbe a dalba. Angéla lassú mozdulatokkal feltérdelt és arcomat két keze közé fogta, de én nem néztem rá, egyszerűen nem volt erőm visszatartani könnyeim.

:.Angéla.:

Ahogy Zayn énekelt, néha el-el elcsuklott a hangja, de annyira mélyreható volt. Egyszerűen gyönyörű és szívet tépő. A hangja, akár egy angyalé; beleremegett testem minden porcikája. A forró víz ellenére rázott a hideg, nem sírtam 6.-os korom óta, de ahogy hallgattam, rám szakadt minden szomorúságom; szomorúság és boldogság. Feltérdeltem és szembe fordultam vele, arcán olyan tisztán látszott minden érzelem, hogy fájt ránézni. Fekete hajában kósza vízcseppek csillogtak, szeméből lassan kigördült egy könnycsepp. Kezembe fogtam arcát, de nem nézett rám; lecsókoltam az arcán végigtáncoló színtiszta érzelmet, majd lágyan magamhoz öleltem. Már csak a csattanást hallottam, ahogy a pohár leér a földre és karok a hátamon; úgy kapaszkodott belém, hogy úgy éreztem, soha sem fogom tudnielengedni. Annyira hiányzott az életemből az érzelem, hogy most minden cseppjét magamba ittam a pillanatnak, éreztem, ahogy teste lassan megremeg és az enyémhez nyomódik; és végre a szemembe néz, nem szégyellve könnyeit. Ő a legerősebb ember, akivel valaha találkoztam, döntöttem el magamban, ajkára tapasztott szájjal. Én sosem mertem kimutatni érzelmeim, mert gyengének tartottam volna magam, de ahogy a csókjainkban éreztem sós könnyeit, úgy éreztem ennél erősebb nem lehet valaki. Támaszra volt szükségem, és nem csak nekem, neki is. Nem engedhettem, hogy bárki is bántsa! Sosem éreztem még ennyi érzelmet egyszerre, ilyen gyengének de mégis olyan erősnek magam, mint akkor és ott ahogy egymást támogattuk a hálószoba felé csókok és könnyek között vergődve, öröm és bánat között. Beletúrtam nedves fürtjeibe és gyengéden alsó ajkába haraptam, ezzel halk nyögést kiváltva belőle. Ujjai felfedező útra indultak testemen, mindenhol, ahol érintett, testem lángolni kezdett. Ledöntöttem az ágyra imádtam irányítani. Lovagló ülésbe helyezkedtem csípőjén és úgy csókoltam tovább . Lélegzet vételnyi szünetet sem tartva élveztük egymást órákon át tartó élvezetet zúdítva egymás testére és lelkére.

U.i..: Sajnálom a sex jelentek kihagyását!! De úgy gondoltam vannak 18 évnél fiatalabb olvasóim is! Köszönöm hogy olvasol!! Xoxo Pati...